Az első döntés a kád formája: ez szabja meg a beépítést és a szóba jöhető méreteket.
A méret a második döntés, és a gyakorlatban ez buktatja meg a legtöbb tervet. Vásárlás előtt három adatot mérjen le: a szabad hosszt a két fal között, a szabad szélességet a szemközti bútor vagy fal felé, és az ajtónyílást, amelyen a kádat be kell vinni. A kád mellett számoljon legalább 60–70 cm mozgástérrel.
A leggyakoribb egyenes méretek: 150x70, 160x70, 170x70 és 180x80. Kis fürdőszobába, ahol a hossz a szűk keresztmetszet, a 120x70–150x70 cm-es keskeny változat való; ha a sarok szabad, a sarokkád ugyanakkora alapterületen nagyobb fürdőfelületet ad. Tágas helyiségbe, páros fürdőzéshez vagy dizájn-elemként a 180x85–200x100 cm-es modellek jönnek szóba. Sok modell a nevében szereplőnél több méretben is rendelhető.
A kínálat döntő többsége akril. A vizes közeghez fejlesztett, csúszás- és penészedésgátló felület 0,2–0,8 cm vastag; alatta műgyantás üvegszál és fémváz vagy bútorlap erősíti a testet, így könnyű, rugalmas, mégis strapabíró kád lesz belőle. Melegtapintású, és a kisebb karcolások polírozással javíthatók.
Az öntött márvány műgyanta és ásványi őrlemény keveréke: matt, selymes felületű, és kiválóan tartja a hőt, cserébe jóval nehezebb és drágább, ezért főként szabadon álló modelleknél használják. Néhány modell Kerrock ásványi kompozitból készül, amelynek felülete igény szerint javítható, csiszolható. Az akril lassabban adja le a hőt, mint a márvány, amely hűvösebb induláskor, de felmelegedés után hosszabban tartja a hőmérsékletet.
Fürdéshez egy 170x75 cm-es kádba jellemzően 110–130 liter víz kell. Egy 80 literes bojler ehhez kevés, 120 literes tároló vagy jó teljesítményű kombi kazán szükséges.
Lábon álló beépítéshez kádlábak és peremrögzítő szett kell: a kád a padlón áll, pereme a falhoz van rögzítve, ezért a falaknak és a padlónak ilyenkor már burkoltnak kell lenniük. Beépített kádnál a testet lábak helyett samottágyba fektetik, köré falazatot építenek, és azt burkolják le. A samottot téglával és purhabbal pótolni nem érdemes: a gyártók nem javasolják, mert a test elveszíti a tervezett súlyelosztást, és egyenetlen alátámasztásnál akár el is repedhet.
A szabadon álló, térben álló modell nem érintkezik a fallal, csak az állítható lábakkal kell beszintezni. Nagyobb a helyigénye, és a töltése is eltér: fali kádtöltő helyett térben álló csaptelepre van szükség.
A kettő nem ugyanaz, és sok modellben együtt is megtalálható. A hidromasszázs fúvókáit az oldalba és a végekbe szerelik, és rajtuk keresztül szivattyú nyomja be a nagy nyomású vizet; ennek valódi masszázshatása van. A pezsgőfürdő apró fúvókái a fenéken vannak, és levegőt fújnak a vízbe; a jobb felszereltségű modellekben fűtés is tartja a víz hőmérsékletét.
Külön választva a masszázsrendszer az akril test oldalába épül be, ezért a testet is hozzá kell rendelni; önmagában meglévő kádba nem helyezhető.
Ha zuhanyozni is szeretne, három bevált megoldás van. A legkisebb helyigényű a peremre szerelt kádparaván, fix, nyitható vagy harmonika kivitelben. A kabinos megoldás a fürdőt és a zuhanykabint egyetlen, gyárilag összeépített termékben adja, jellemzően hidromasszázs felszereltséggel. Ha a hely engedi, a legkényelmesebb a külön zuhanykabin; a zuhanyzó minden eleme egy kategóriában van.
A kád körüli darabok az alkatrészek között találhatók: előlapok és takaró panelek, oldallapok, lábak, peremrögzítők, szifonok és le- és túlfolyó garnitúrák. Kényelmesebbé teheti a fürdést a fejpárna és a színes LED-es színterápia, idősebbeknek és mozgásukban korlátozottaknak pedig a peremre vagy a falra szerelt kapaszkodó ad biztonságot.
"Pontos és megbízható szolgáltatást nyújtanak! Rendkívül készségesek és segítőkészek. Abszolút pozitív élmény volt tőlük vásárolni! Európai színvonalú szolgáltatás és minőség! Fazekas András 2016.07.19."
Olvassa el vásárlóink véleményét Tekintse meg blogunkat